Egy megnyugtató étel...

Sikerült egy kicsit megnyugodnom, s ezt a petrezselyemgyökér pufffancsnak köszönhetem...

Na meg a Saját Levében blog tulajdonosának, mert ő nyitotta fel a szemem: az, hogy nem szerettem gyerekkoromban a leveszöldséget nem valami elvetemültség vagy rosszindulat volt részemről a finom húsleves egyes tartozékai ellen, hanem majdnem már normális gyermeki reflex. Így a fehérrépa puffancs valóságos nyugtatóként hatott.

– Gyermekkorban teljesen normális viselkedési forma az, amikor a húslevesben főtt világos színű gyökeret, paszternákot, zellergumót feltűnés nélkül átcsempésszük a nagymama tányérjába – egye meg ő amit főzött – nekünk meg megmarad az édes és piros répa! A nagyi, amennyiben megfelel az általánosan elfogadott nagymama-képnek, úgy tesz mintha nem vette volna észre a cselt és hősiesen megeszi a mi adagunkat is. Amelyik viszont elkezdi fennhangon szekírozni az unokát, hogy szedtevette büdös kölyke mit tettél már megint, abban van a vitamin, biztosak lehetünk benne, hogy csak kényszerből vigyáz ránk és legszívesebben hetyke, bajuszos öregurakkal sétálgatna a parkban.

– Szóval kell az a néhány évtized, mire ráharapunk a gyökérpetrezselyem / fehérrépa ízére! Ilyenkor már nem is értjük, hogy mit nem szerettünk benne korábban?

Ez a desszert szerintük passzol hozzá!

– A zöldségpuffancsok műfaja alkalmas arra, hogy a semmit sem szerető kisgyerekeket rávegyük a zöldségevésre, legalább így, kicsit „mekisre” véve a figurát. De talán ez is több a semminél. A nitrátos, vagy földet sohasem látott, zsákban nevelkedett sárgarépáknál meg mindenképpen több.

Petrezselyemgyökér / fehérrépa puffancs

– Kb. fél kg. petrezselyemgyökeret megpároltam pár csepp olajon, kevés vízben, majd villával szétnyomkodtam. Hozzákevertem egy tejben áztatott és kinyomkodott zsemlét (lehet házi zsemlemorzsát is), 1 tojást, sót. Kicsit állni hagytam. Nedves kézzel krokett-alakúra formáztam és zsemlemorzsába forgatva bő olajban megsütöttem.

Olyan mártogatós mártás illik mellé, ami nem nyomja el az ízét. Pl. egy lazább majonéz, de áfonya-mártással vagy lekvárral is izgalmas. – zárta a Saját Levében gasztro-bloggere.